Mont Blanc mászás (4808 m)

21 magyar túrázó ugyanazon a napon, Nyugat-Európa legmagasabb csúcsán - 2016.08.25. Gaston Rébuffat hegyivezető szavaival szeretnénk Gratulálni tagjainknak, akik hatalmas egyéni teljesítményeket felmutatva elérték az Alpok legmagasabb csúcsát!

"Mindig a kihívást keresd ne a veszélyt. Teljes gőzzel előre, próbálkozz és merj. A bátorságban rejlik a gyönyör..."

 A Mont Blanc vagy olaszul Monte Bianco (jelentése mindkét nyelven: „fehér hegy”) az Alpok, Nyugat-Európa és egyben az Európai Unió legmagasabb hegye. A franciák úgy is hívják: La Dame Blanche („A fehér hölgy”). Magassága kb. 4810,9 méter, de ez a hóesés, az időjárás, illetve a jégsapka mozgásának függvényében évről évre néhány métert változik. Tágabb értelemben a Mont Blanc-tömb csúcsok egy csoportja.

Képek forrása: MAKASE

Mont Blanc túra (4808 m), mászás az Alpok csúcsára - 2014

 

Mont Blanc túra, mászás (4808 m) - 2016

A Mont Blanc-t a feljegyzések szerint először Jacques Balmat és Michel Paccard doktor mászta meg, 1786. augusztus 8-án. A Horace-Bénédict de Saussure kezdeményezte expedíciót a modern hegymászás kezdetének tekintik. Az első nő, aki elérte a csúcsot Marie Paradis volt 1808-ban. Theodore Roosevelt amerikai elnök a mézeshetei alatt vezetett expedíciót a Mont Blanc csúcsára.

A megmászása mára rutinfeladattá vált, évi átlagban 20 ezren jutnak fel a csúcsra. A felvonó végpontjától (Aiguille du Midi) a csúcs már csak ezer méterrel van magasabban.

A Mont Blanc azonban minden évben áldozatokat is szed. A turistaszezon csúcsán, általában augusztus körül a hegyimentő szolgálatnak egy-egy hétvégén 12 alkalommal kell a hegy bejárt útjain bajba jutottak segítségére sietnie. Akármilyen sokan jutnak fel, a túra megköveteli a magashegyi jártasságot, a vezetőt és a megfelelő felszerelést, és az útnak még így is vannak veszélyes részei, a sziklaomlások pedig folytonos rizikót jelentenek. A feljutáshoz legalább egy éjszakát a nagy magasságban kell tölteni, hogy az emberi szervezet hozzászokjon a magashegyi viszonyokhoz.

Mont Blanc túra (4808 m), mászás az Alpok csúcsára - 2014

A hegy a francia Haute-Savoie és az olasz Valle d’Aosta régiók között fekszik. A csúcs hovatartozása vitatott, mindkét országban sokak szerint a saját területükön van. A Franciaország és aSzárd–Piemonti Királyság közti 1861-ben megkötött szerződés szerint a határ a Mont Blanc legmagasabb pontján van („monte sur le groupe du Mont Blanc, en touche le point le plus élevé”) és azóta nem született újabb definíció, de a francia térképek gyakran mégsem ennek alapján jelölik a határt.

Mont Blanc túra (4808 m), mászás az Alpok csúcsára - 2014

A két legismertebb város a Mont Blanc közelében a francia Chamonix (az első téli olimpia színhelye, 1924-ben), illetve az olasz oldalon az Aosta völgyben Courmayeur. A két várost köti össze az 1957–65 között épített, 11,6 kilométer hosszú Mont Blanc alagút, amely az egyik legfontosabb az Alpokat átszelő útvonalon.

A Mont Blanc tömbje a túrázók, hegymászók és síelők paradicsoma.

A francia Alpokban (Franciaország)

A francia Alpok híres a lenyűgöző tájairól, hatalmas gyönyörű hegyeiről, és a tiszta tavak és folyókról. A legismertebb üdülőhelyek, mint Chamonix és Val d'Isere, a Francia Alpok világhírű szabadidő központjai télen és nyáron. A Mont Blanc, a 4807 m-ével (15771 láb), Európa legmagasabb csúcsa. Nyáron túrázók és bringások tömegei keresik fel a helyet, hogy szembenézzenek a francia Alpok kihívásaival.

Mont Blanc túra (4808 m), mászás az Alpok csúcsára - 2014

A francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a keleti és déli-délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (például Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót.

Délen a Pireneusok vonulata tör az ég felé, s innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait.

Éghajlat

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki.

Mont Blanc túra (4808 m), mászás az Alpok csúcsára - 2014

Az ide látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.

A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10–30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát - míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani.

A tenger vize a földközi-tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.

A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori.


Növény- és állatvilág

A földközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei.

Mont Blanc túra (4808 m), mászás az Alpok csúcsára - 2014

A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők, macchiák és garigue-ok váltották fel.

A Vizcayai-öböl mentén a homokdűnéket helyenként tengerparti fenyvesek borítják.

Az ország többi része, a magas hegységeket kivéve a nyugat-európai kevert tölgy- és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak.

A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.